TERVEK, REMÉNYEK, KAMERÁS SZEMÜVEGEKmárc 8, 2013

Éves közgyűlését tartotta meg az Erdélyi Magyar FilmszövetségTudósítás

Bogya Bíborka beszámolója a Filmtett honlapján

A két éve alapított szervezet célja érdekképviseletet biztosítani az erdélyi magyar filmkészítőknek, elősegíteni munkájuk minden fázisát, kezdve az anyagi keretek előteremtésével, a forgatáson keresztül a forgalmazás és bemutatásig. Az éves közgyűlést sajtótájékoztató követte, amelyben beszámoltak eddigi eredményeikről, vázolták a további terveiket, valamint díjat nyújtottak át három tiszteletbeli tagjuknak, Buglya Sándor filmrendezőnek, valamint Durst György és Muhi András producereknek.

2013. február 16-án a Sapientia egyetem Óváry-termébe igazgatótanácsi gyűlésre érkeztek sokan az Erdélyi Magyar Filmszövetség (EMF) immár több, mint 50 tagjából. Az EMF vezetősége Lakatos Róbert, Bálint Arthur és Krézsek (Felméri) Cecília alapító tagokból áll, akik mindannyian sikeres erdélyi filmkészítők, illetve összeköti őket a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem filmművészeti szakja is, ahol tanárként segítik a kezdő filmeseket. A szervezet egyaránt áll végzett sapientiás hallgatókból, tévészakemberekből, hazai és külföldi professzorokból, rendezőkből, operatőrökből, gyártásvezetőkből, forgatókönyvírókból – olyan tehetséges szakemberekből, akik szívükön viselik a hazai filmgyártás sorsát, és változtatni szeretnének rajta.

A három órás zártkörű megbeszélést a sajtó jelenlétében foglalta össze Lakatos Róbert, akinek Személyi figyelő című, Bálint Arthurral készített legutóbbi játékfilmjét nemrég mutatták be a kolozsvári közönségnek. Az elmúlt két év egyik legfontosabb teljesítménye a közös eszközpark létrehozása volt, amelyet a tagok bármikor igénybe vehetnek, magánfelszerelésüket megosztván egymással az EMF honlapján, vagy a filmszövetség saját eszközeit bérelvén bizonyos feltételek fejében. Szándékukban áll ugyanakkor lehetőségeikhez mérten bővíteni a meglévő felszerelést.

Erdélyi Magyar Filmszövetség - közgyűlés, 2013

A következő érdemleges napirendi pont a filmek finanszírozását illette. A szövetség már korábban megkereste a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapot (MTVA), hogy a határon túli  magyar filmes szervezetek is pályázhassanak filmterveikkel. Az elődként működő Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) ugyanis korábban állampolgársághoz kötötte a támogatást, de ötévenként a határon túliak is lehetőséget kaptak a finanszírozásra, ami viszont korántsem volt elég. Az EMF hatékonyságát dicséri, hogy közbenjárására ezentúl minden MTVA-s pályázaton indulhatnak erdélyi filmkészítők.

Megoldásra vár ugyanakkor, hogy az elméleti lehetőséghez mérten nagyon kevés erdélyi filmterv kapta meg a valós támogatást. Ezt orvosolandó, az EMF vezetősége találkozóra fogja meghívni az MTVA-t, hogy közös megbeszélésen dolgozzák ki egy sikeresebb pályázás forgatókönyvét. Ezen kívül fel szeretné venni a kapcsolatot több határon túli szakmai szervezettel is, hatékonyabb együttműködés reményében.

Lényegénél fogva az Erdélyi Magyar Filmszövetség nem csupán az anyaországi, hanem a romániai támogatásokhoz is reményeket fűz. Lakatos Róbert szerint a román pályázati rendszer demokratikus, de a már befutottaknak kedvez, kezdő filmkészítőként nem könnyű anyagi juttatáshoz jutni. Korábbi próbálkozások ezen a téren is történtek, viszont még tisztázni kell bizonyos kérdéseket, és konkrét személyek megkeresésével kell folytatni ennek a kapcsolatnak a kiaknázását. Felmerült ugyanakkor a guerilla-marketing filmes verziójának lehetősége is, amely szerint sikeres üzletembereket kell szponzorálási lappal megkeresni, és olyan ajánlatot tenni nekik, ami mindkét fél számára gyümölcsöző lenne.

Újabb probléma a már elkészült filmek forgalmazási lehetősége. A fesztiváloztatáson kívül felmerült egy másik opció is. Ez egy olyan műsorsáv kérése, amelyben az erdélyi dokumentumfilmeket is bemutatják, pályázati alapon pedig még gyártásban levő filmekhez is lehetne támogatást szerezni.

A hatékonyabb szervezés érdekében az EMF különböző szakosztályokra akarja lebontani tevékenységét, ahol egyes tagok a bürokrácia hátráltató ereje nélkül, közvetlenül tárgyalhatnának a konkrét problémáikról és megoldásaikról. Jelen pillanatban a televíziós- és diákszakosztály létrejötte aktuális, de le akarják fedni a filmkészítés minden területét.

Lakatos Róbert ezekre a konkrét feladatokra tért ki újságírói kérdésekre válaszolva, kijelentve, hogy nagyon konstruktív pár órát töltöttek el, amely sok jó ötletet és új javaslatot termelt. A meghívott politikusok közül Mátis Jenő (EMNT) képviseletében köszöntötte a szervezetet felajánlva pártja irodáit, infrastruktúráját és humán erőforrásait a Filmszövetség segítsége érdekében.

Erdélyi Magyar Filmszövetség - közgyűlés, 2013 (2)

A közgyűlés utolsó napirendi pontja a tiszteletbeli tagok méltatása és díjazása volt. Bálint Arthur Buglya Sándor filmrendező erdélyi vonatkozásait emelte ki (többek között itteni származását és a Sapientia működésében vállalt oroszlánrészét), kijelentve, hogy tanárként végtelen türelemmel javítja fel a kezdő filmesek munkáit, és a rengeteg forgatási szerepen túl még a tábori orvos munkakörét is elvállalhatja – Buglya Sándor végzettségére utalt viccesen. Krézsek Cecília méltatta Muhi András producer érdemeit, kiemelve, hogy neki köszönhetően jött létre a rendszerváltás utáni három egészestés erdélyi magyar film egyike. Zágoni Bálint, a Filmtett menedzsere, Durst György gyártásvezető méltatásával készült (ahogy humorosan megjegyezte, tévedésből 20 oldalban), akiről elmesélte mennyire lankadatlanul kampányol annak érdekében, hogy újra létre jöjjön egy olyan filmes műhely, mint régebben volt a Balázs Béla stúdió, a pályakezdő filmesek tere.

A díjazottak egy-egy beépített kamerával ellátott szemüveget és emléklapot vehettek át, amivel nemcsak a szervezet, hanem ők maguk is megörökíthették ezt a napot, szó szerint is saját szemüvegükön keresztül. Köszönő beszédjében Buglya Sándor az egyéni cselekvés fontosságát emelte ki: „az én legfőbb tapasztalatom az elmúlt 47 évből, hogy mindig úgy gondoltam, valamit kéne csinálni, és elkezdtem csinálni”. Muhi András kijelentette, hogy ha segíthetett, akkor nagyon örül neki, bár segíthetett volna többet, „és ha még helyzetben leszek valaha, akkor sokkal többet fogok segíteni” – ígérte a producer. Durst György felajánlotta a következő Filmtett-tábornak a kamerás szemüvegét, valamint reményeit fejezte ki a Filmszövetség sikerességét illetően, hiszen „együtt azért egy kicsivel többre lehet menni”.

Erdélyi Magyar Filmszövetség - közgyűlés, 2013 (3)

A közgyűlést követően a Filmszövetség a Bulgakov kávézóba tette át a székhelyét, ahol gulyáspartival egybekötött sörözés során folytatódott az erdélyi magyar film jövőjének kötetlen taglalása. Mindezeket egybevéve úgy tűnik, az EMF-nek sikerült egy olyan keretet létrehozni, amely összefogja és támogatja az erdélyi filmkészítők nagy ambíciókkal rendelkező, de segítséget igénylő csoportját.

Felméri Cecília ismét versenyben a Gopo díjértfeb 27, 2013

Felméri Cecília legújabb kisjátékfilmje, a Boldogságpasztilla (Pastila fericirii) bekerült a legjobb kisjátékfilmnek járó Gopo díjért vívott küzdelem élmezőnyébe. A 12 perces alkotás (producer Sorin Botoșeneanu, gyártó UNATC – Bukaresti Színház- és Filmművészeti Egyetem) már besöpört egy elismerést: a bukaresti Cinemaiubit Nemzetközi Diákfilmfesztiválon (2012) elnyerte a legjobb forgatókönyv díját. A Boldogságpasztillában olyan ismert román színészeket láthat viszont a néző, mint Adrian Titieni, Oana Ioachim, Tania Popa, Adina Cristescu, Virgil Aioanei vagy Dana Voicu.

Felméri Cecília immár harmadszor versenyez a legjobb kisjátékfilm Gopo díjáért. Korábban a Kakukk (2009), illetve a Mátyás, Mátyás! (2011) című filmjeit válogatták be a jelöltek közé.

boldogsagpasztilla

Boldogságpasztilla (Pastila fericirii)

Bosszú. Olyan jólesik. De mindennek ára van…

Rendező: Felméri Cecília
Forgatókönyv: Felméri Cecília ötlete alapján, Felméri Cecília és Ruxandra Ioanid
Operatőr: Vlad Lomnășan
Díszlet: Andrada Chiriac, Ruxandra Ioanid
Vágó: Eugen Kelemen
Hang: Eugen Kelemen, Alexandru Dumitru
Gyártásvezető: Natalia Gurău
Producer: Sorin Botoșeneanu
Vezetőtanár: Radu Gabrea
Partner: Argo Audiovizuális Egyesület

A 2013-as Gopo-díj rövidfilmes kategóriájának további jelöltjei: Nicolae Constantin Tănase Blu (2012), Adrian Sitaru Chefu’ (2011), Dorian Boguță De azi înainte(2012), valamint Radu Potcoavă Tatăl meu e cel mai tare (2012) című filmje.

A gálaünnepséget március 25-én tartják a bukaresti Nemzeti Operaházban, élőben közvetíti a ProCinema tévéadó, valamint online nézhető lesz awww.premiilegopo.ro, illetve a www.voyo.ro oldalon.

Ottlik 101 – Filmpályázatfeb 26, 2013

Kortárs folyóirat és a Kortárs Online kulturális portál az Ottlik emléknapok 2013. rendezvénysorozat keretében nyílt pályázatot hirdet Ottlik Géza irodalmi munkásságán alapuló, az író motívumai által inspirált, azokat felhasználó rövidfilmek és filmetűdök készítésére.

A zsűrizést a Kortárs Online filmrovatának tagjai végzik, a zsűri elnöke Zalán Vince filmesztéta. A pályamunkák elbírálásakor figyelembe vesszük a különböző modern és egyéni filmnyelvi eszközök kreatív felhasználását, továbbá a kijelölt téma minél alaposabb kiaknázását.

A pályázat feltételei:

– A filmek hossza minimum 3, maximum 10 perc lehet.
– A beérkező pályamunkákat DVD-video formátumban, DVD lemezre kiírva várjuk.
– Egy pályázó csak egy munkával indulhat.
– A pályázás díjtalan, előzetes regisztráció szükséges 2013. március 10-ig.

kortars.ottlik@gmail.com e-mail címre várjuk a pályázótól a következő adatokat:
név, életkor, lakóhely, e-mail cím, a pályamunka címe.

A pályázati munkák beküldésének határideje 2013. április 25.
A pályázatok elbírálásának időpontja 2013. április 30.
A hivatalos eredményhirdetésre május 10-én este kerül sor a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
A zsűri által legjobbnak ítélt pályamunka készítője 200.000 Ft díjazásban részesül.

Beküldési cím: 1062 Budapest, Bajza utca 18.
Postai cím: 1406 Budapest, Pf. 93.

Forrás: http://www.kortarsonline.hu/ottlik-filmpalyazat

A pályázat plakátja

Beszélgetés Dimény Áronnal, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színészévelfeb 17, 2013

Ön színházban is dolgozott már együtt Silviu Purcărete-vel. Mennyiben volt más a két munkafolyamat? Mire fektették a hangsúly a Palilula esetében?

dima

Egy film technikai környezete, munkafolyamata eltér a színházétól – ez azonban nem változtatott azon a bizalmon, ami minden munkát jellemez, amelyben Silviu oldalán vehetek részt. Film forgatásakor a színész talán még kiszolgáltatottabb a rendező látásmódjának, szakmai tudásának, érzékenységének, hiszen míg a színházban van alkalmam kijavítani az esetleges hibákat a következő próbán vagy előadáson, addig egy forgatási nap lezárult anyagát csak nagyon ritkán lehet módosítani. Azt is a film rendezője dönti el, hogy egy-egy snitt felvételeiből melyiket használja majd. A végső döntés jellemzően a vágóasztalnál születik, ahol színészként már gyakorlatilag nincsen beleszólásom. Így vállalni kell annak kockázatát, hogy a felvett anyagból nem az kerül a filmbe, ami az én választásom is lenne, ez pedig értelemszerűen azzal jár, hogy igyekezni kell minden felvételen maximálisan koncentrálni és teljesíteni. Ismerve Silviut, a Palilula forgatásán a bizalom kérdésén nem kellett gondolkodnom. Akik dolgoztak már vele színpadon, azok valószínűleg egyetértenének velem abban, hogy kamera mögül vagy a nézőtérről ugyanazzal az érzékenységgel, a részletekre, apróságokra is összpontosító, a színész természetes jellegét és jelenlétét kiaknázó figyelemmel dolgozik.

Milyennek látja a film fogadtatását? Akik nem ismerik Purcărete színházi világát, szerethetik a filmes próbálkozást?

undeva-la-palilula-746388l-imagine

A szerethetőség szubjektív dolog. Mint minden filmet vagy műalkotást, a Palilulát is lehet szeretni vagy elutasítani – de ahogyan én látom, megkerülni nem. Ennek megfelelőek voltak a reakciók is, s ez rendben is van így, azt hiszem. Ami bosszantott, az sok recenzió esetében az elképesztő szűklátókörűség, nagyképű műveletlenség volt, ami érvénytelenné tette az egyébként sokszor jogosnak tűnő észrevételeket is. Másfelől a nagy pozitívum: olyan nézőktől jött váratlan lelkesedés, akik a filmben a korszak valóságára ismertek rá, vagy akik nagyon fiatalokként semmit sem tudhatnak azokról az időkről, de a komédia, a groteszk, vagy akár a képi világ nyomán lettek szerelmesei a Palilulának.

Nemrég közösen forgatták, Péter Hildával és több gyerekkel is, Szőcs Petra új, a ’89-es rendszerváltás után játszódó kisjátékfilmjét. Milyennek látja az Ön által alakított szerepet, milyen a kisfilm világa, hangulata?

Nem láttam még az utolsó változatot, ami annyiban lényeges, hogy a pótforgatáson a történet sokat változott. A film közvetlenül a 89-es események után játszódik, az általam játszott apa-figura egy félrelépés nyomán próbálja helyrehozni az életét, a házasságát, megmenteni a gyermekeivel való kapcsolatát. A külső és belső felfordulás, kizökkenés elszenvedői a gyerekek, ők kényszerülnek arra, hogy valahogyan megértésék, feldolgozzák azt, ami a családjukban és a környezetükben történik.

Aron-Dimeny

Milyen érzés gyerekekkel forgatni?

Sokat lehet tanulni természetességről, és annak ellenkezőjéről is. Lenyűgöző az a magától értetődő jelenlét, amivel kamera elé tudnak állni, – ugyanakkor külön odafigyelést és türelmet igényel az, hogy erre a rendező és az egész stáb lehetőséget biztosítson, hiszen egy filmforgatás nagy, de egyáltalán nem könnyű kaland.

Mi az, amit mindig megkérdeznek Öntől, mint színházi- és filmszínésztől? Mi az, amit sosem?

Gyakran kérdeznek arról, hogy hogyan kerültem be egyik vagy másik produkcióba, hogy miért éppen engem választott a rendező? Hogy a film vagy a színház áll-e közelebb hozzám, ha választanom kellene, mire hajlanék? Meg hogy mi a különbség a két munka között. Folyamatosan érvényes válaszaim persze még azokra a kérdésekre sincsenek ezek közül, amelyek valóban engem illetnek. Amit talán sosem kérdeztek nyilvánosan, hogy miért rontottam el valamit. Az emberek udvariasak.

Hogyan látja, öt-tíz éven belül több filmszereplése lesz? Vannak már jövőbeli projektjei?

Jó lenne, ha lenne, de e pillanatban erre nincs semmilyen garancia. Továbbra is elküldöm minden castingra az anyagaimat, amiről tudomást szerzek és vállalhatónak gyanítok. Attól tartok, hogy sosem lesz arra példa, hogy egymás után érkezzenek, folyamatosak legyenek a filmszerepek. Ha minden összejön, akkor a következő forgatásom tavasszal lesz, egy román kisjátékfilm egyik főszereplőjeként újra felveszem az orvosi köpenyt.

Kérdezett: Kovács Bea

Bemutatták Lakatos Róbert és Bálint Arthur új közös filmjét Kolozsváronfeb 14, 2013

Február 7-én került sor a Személyi figyelő, önreflexív slasher-trashfilm tesztvetítésére a kolozsvári Bulgakov Irodalmi Kávéző fedett teraszán. A helyiség szűkösnek bizonyult a szép számban megjelent érdeklődőknek, sokán állva hallgatták a meghívottakat, illetve nézték a rendhagyó módon nem vászonra kivetített, hanem tévékészülékekbe bevezetett filmet. A vetítés előtt az est házigazdája, Karácsonyi Zsolt rövid bevezetőjét hallgatthattunk: a költő többek között felolvasott egy részletet Gelencsér Gábor tanulmányából, amely a januári Filmvilágban jelent meg és Lakatos Róbert rendezői munkásságát tárgyalja. Szó esett arról, hogy Lakatos miként fedezte fel Nagy Koppány Zsolt novelláját: a rendező első olvasásra filmszerűnek tartotta a prózát, és azonnal tervbe vette a közös munkát. Amint az elhangzott, a forgatás alatt Nagy Koppány Zsolttal rendszeresen tartották a kapcsolatot, folyamatos eszmecsere eredményezte a forgatókönyv változását, az író maga is besegített az egyes részek átírásába, kibővítésébe. A film társszerzője Bálint Arthur operatőr, filmrendező. Nagy felolvasott egy részletet a forrásanyagként szolgáló novellából és egy újabb írásából is, ezek után pedig a film vetítésére került sor.

A technika ördöge is felütötte a fejét, bár csak rövid időre: a megfelelő hangerő megtalálása beletelt néhány percbe, és a közönség türelmetlenül várakozott. Ám a félórás produkció kiengesztelte mind a hangsokodókat, mind az álldogállókat: az alkotópáros és a stáb ugyanis olyan parodisztikus, csavaros, humoros és nem utolsó sorban kellőképp véres filmmel szórakoztatta az ottlévőket, amely kétségtelenül meghonosította az önreflexív thriller műfaját Erdélyben. A Személyi figyelő közönségsiker volt, az egyes véres-komikus jelenteket hangos kacagás követte és díjazta. Mindehhez hozzájárult a nagy adag iróniával fűszerezett, jól megírt szövegkönyv, a szubjektív és szokatlan nézőpontokat érvényesítő kameramozgás, a filmhez szerzett zene (Szőcs Márton) sajátos hangulata, valamint a fő- és epizódszereplők (Boros Lóránd, Györgyjakab Enikő, Marosán Csaba, Popa Elena, Kovács Ferenc) bravúros alakítása.

A vetítést kötetlen beszélgetés követte, Szántai János író, kritikus moderálásával.

A Transindex beszámolója ITT, a Filmtett írása ITT, a Szabadság cikke ITT olvasható.

A Kukker videója az eseményről.

Varga László beszélgetése Lakatos Róberttel a Krónikában.

Személyi Figyelő – Lakatos Róbert és Bálint Arthur új közös kisjátékfilmjének teszt-bemutatójafeb 4, 2013

szoorolapFebruár 7-én, este 20.00 órától került bemutatásra Lakatos Róbert és Bálint Arthur új kisjátékfilmje, a Személyi Figyelő, az Erdélyi Magyar Filmszövetség és az Erdélyi Magyar Írok Ligájának közös szervezésében. A vetítés a Bulgakov Irodalmi Kávéház fedett teraszán lesz, az alkotók rendhagyó estét ígérnek.

Az est meghívottja Nagy Koppány Zsolt író, akinek novellája alapján készült a kisfilm. A film, akárcsak a novella, egy személyi figyelőt avat főszereplőjévé, akinek legnagyobb tehetsége abban áll, hogy láthatatlan marad „áldozatai” előtt. Jelentéseket ír az alanyok hétköznapjairól, rutinos vagy éppen legfurcsább szokásairól anélkül, hogy leheletnyi nyomot hagyna maga után.

A főszerepeket Györgyjakab Enikő, Marosán Csaba, Boros Lóránd, Popa Elena és Kovács Ferenc játssza.

Az alkotók mindenkit szeretettel várnak ennek az önreflexív és önironikus hangvételű, a horror és a thriller műfajával dacoló, slasher film bemutatására.

A bemutató teszt-vetítés lesz, a nézők reakciója láttán még alakulhat a végleges verzi.

Az est házigazdája: Karácsonyi Zsolt.

Az Erdélyi Magyar Filmszövetség alapítói a Kolozsvári Rádióbanjan 12, 2013

Két évvel ezelőtt alakult meg Kolozsváron az Erdélyi Magyar Filmszövetség, amely az itt élő filmesek érdekvédelmi szervezete kíván lenni, noha egyelőre még úttörő korszakát éli. Útkeresésről, a szövetség működési rendszerének kialakításától beszélgettünk a szövetség két alapító tagjával, Felméri Cecíliával és Bálint Arthurral.

A beszélgetés ITT hallgatható meg.

Felméri Cecília filmje a legnézettebb – beszélgetés a szerzőveljan 12, 2013

“176 ezren látták egy év alatt a Végtelen percek című kisfilmet, ez lett a legnézettebb 2012-ben a 170 filmet tartalmazó indafilmes listán” – írja az index.hu. Az összefoglaló cikket ITT olvashatjátok.

“A 2011-es bialystoki filmfesztivál Eastward Window szekciójának első díja, a tavalyi marosvásárhelyi Alter-Native legjobb rendezőnek járó elismerése, valamint számos fesztiválon való részvétel és jelölés után a magyarországi Indavideó portálon is győzedelmeskedett Felméri Cecília Végtelen percek című alkotása: a napokban nyilvánosságra hozott kimutatás szerint – a 170 filmet tartalmazó listából – 2012-ben ezt a produkciót nézték meg legtöbben, 176 ezren, akik közül 120 ezer személy látta teljes egészében a román–magyar kisjátékfilmet. A kicsikét furcsának tűnő magyarázatról, jelenlegi és jövőbeli projektjeiről kérdeztük a rendezőt.”
Ferencz Zsolt cikkét a rendező munkásságáról, jelenlegi és jövőbeli projektjeiről a Szabadság napilap honlapján, a következő linken lehet tovább olvasni.

Lakatos Róbert és Bálint Arthur új filmjének forgatásán járt a Filmtettjan 12, 2013

Nemsokára bemutatják Lakatos Róbert és Bálint Arthur új közös filmjét, a Személyi figyelőt. A Nagy Koppány Zsolt novellája alapján készült kisfilm egy olyan személyi figyelőt állít a cselekmény központjába, akinek sikerül láthatatlan maradnia “áldozatai számára”.

Rossz voltam? Akkor büntess meg! Tessék, fenekelj el! – mondja Mancika és egy nadrágszíjat nyújt Jóskának, a nála jóval fiatalabb pasinak.

A nappali asztalán Györgyjakab Enikő ül, szinte átlátszó, szexis fehérneműben, mellette a frissen végzett színész, Marosán Csaba, és Lakatos Robi, a rendező instruál: ezt a sort picit erősebben, ezt elhagyhatjuk, ez most jó volt, de még egyszer vegyük fel. Elsőre látszik, hogy Bálint Arthur és Lakatos közös filmje igen távol áll az alkotópárostól megszokott dokumentumfilmes stílustól. A Személyi figyelő utolsó forgatási napjai zajlanak, de már most elmondhatjuk, hogy az új film tele lesz vérrel, kéjjel és izgalommal, és emellett nemcsak önreflexív, hanem önironikus hangvételű, a horror és a thriller műfajával dacoló produkcióról van szó.

kep_2468

A forgatási beszámoló többi részét a Filmtett honlapján olvashatjátok.

2 oldal | 4 összesen1234