IV. AZ ERDÉLYI MAGYAR FILM JÖVŐJÉRŐL (IGÉNYEK ÉS PERSPEKTÍVÁK) – VITAINDÍTÓ

Az eddigi szakmai eredmények (fesztiválszereplések) azt bizonyítják, hogy tehetségben nincs hiány.

Oktatásban sincs hiány, hiszen a Sapientia EMTE keretén belül van filmes szak, a Babeş– Bolyai tudományegyetem keretén belül is indult filmes szak (mely egyelőre a televíziózásra helyezi a hangsúlyt) és a Partiumi Keresztény Egyetem dizájn szakán is folyik animációs képzés.

Innentől kezdve az erdélyi magyar film jövője elsősorban a filmgyártási támogatások függvénye.

Szükség van egy erdélyi magyar filmgyártást támogató stratégia kidolgozására, mely lehetővé teszi az erdélyi magyar filmgyártás megerősödését és nemzetközi körforgalomba való bekerülését – ugyanis manapság (az Európai Unióban) egy filmgyártás attól életképes, hogy alkalmas nemzetközi koprodukciók létrehozására.

Erdélyi magyar filmgyártás, politikai szándék nélkül nem jöhet létre. Amennyiben nincs erdélyi filmgyártást létrehozó politikai szándék, a Sapientia EMTE filmes szakának diákjainak (évente 2o diák) döntő többsége vagy feladja filmkészítési szándékát, vagy Budapestre vagy Bukarestbe költözik (jó estben), vagy világgá megy. Egy másik esélyük, hogy felszippantja őket az elektronikus média – viszont már azon a területen is kezd eléggé szűkös lenni a helyzet.

Az erdélyi magyar filmgyártás alappillérei:

  1. Az alkotók (Ezek egyelőre vannak. Ahhoz, hogy a jövőben is legyenek, filmkészítési lehetőségre van szükségük)
  2. A producerek (Gyakorlatilag nincsenek. Ahhoz, hogy legyenek, erdélyi stúdiók által is megpályázható filmes gyártási támogatásra van szükség.)
  3. Egy eszközpark kialakítása, melyet egy stúdió menedzsel.

Véleményünk szerint a támogatási stratégia kidolgozásakor a következő elveket kéne figyelembe venni:

  1. Egy életképes filmgyártás alapja, hogy a gyártó stúdió ki tudja használni a nemzetközi (európai) finanszírozási lehetőségeket, és a filmjei nemzetközi koprodukcióban készülhessenek. Az a túlélési stratégia, mely a kultúra több területén alkalmazható, vagyis a kis támogatások elaprózása, a filmgyártás területén nem működik. Ugyanis a filmgyártást finanszírozó nemzetközi fórumok, mint az Eurimage és a Media Desk, nem a kicsiket és gyengéket támogatja, hanem a nagyokat és erőseket, hiszen az a fő célja, hogy az európai filmgyártás versenyképes legyen pl. Hollywooddal szemben.
  1. A magyar állampolgárság megszerzésének könnyített eljárásával megoldódik az a probléma, hogy erdélyi magyar alkotók a magyar filmfinanszírozási rendszerben pályázhassanak, de nem oldódik meg az, hogy erdélyi magyar stúdiók is pályázhassanak. Pedig a jövő szempontjából szükség van az erdélyi magyar stúdiók megerősödésére, mert csak ennek köszönhetően indulhatnak majd sikeresen mind a román, mind a nemzetközi finanszírozási rendszer pályázatain. Ezért kérjük, hogy erdélyi magyar kézben levő filmgyártó szervezetek is indulhassanak a magyarországi pályázatokon.
  1. A határon túli magyar filmesek sem az anyaországban, sem saját országukban nem pályázhatnak majd egyenlő eséllyel, egyrészt azért, mert aki távolabb van a tűztől, ahhoz kisebb mértékben ér el a meleg, másrészt pedig azért, mert eleve hátrányos helyzetből indulnak – ezért, hogy hasonló esélyekkel rendelkezzenek, külön határon túli magyaroknak szóló filmes támogatásban kéne részesüljenek – legalábbis ideiglenesen, addig amíg erőre kapnak. A határon túli magyaroknak juttatott filmes támogatás pályázati rendszerének kidolgozásakor ki kéne küszöbölni a Szülőföld Alap pályáztatási rendszerének hiányosságait, valamint tovább kéne fejleszteni azt, külön figyelmet szentelve a következő szempontoknak:
    1. esélyt kell nyújtani mind a pályakezdő fiataloknak, mind a már befutott filmeseknek. A két kategória teljesítménye, de igénye sem mérhető ugyanazzal a mércével.
    2. Egyenlő esélyt kell biztosítani a különböző filmes műfajok (kísérleti és kisjátékfilm, animációs film, kreatív dokumentumfilm, egészestés játékfilm, fikciós elemeket is tartalmazó egészestés dokumentumfilm, ismeretterjesztő film) számára.
    3. Esélyt kell adni egyes filmgyártással foglalkozó szervezetek megerősödésére, azáltal, hogy egy gyártó több alkotó filmtervével is pályázhasson.
    4. Figyelembe kell venni azt, hogy filmgyártás esetében egy-egy programpont megvalósításának futamideje jóval több, mint kulturális rendezvények esetében. Pl. a román rendszerben, a finanszírozás megítélésétől kezdődően a gyártónak másfél éve van arra, hogy összeszedhesse a film gyártásához szükséges hiányzó összeget, és további másfél éve arra, hogy legyártsa a filmet. Mivel az erdélyi magyar filmesek esetében nagy valószínűséggel ez a határon túli magyarok számára való támogatásból származó finanszírozás jelenti majd az első befutó összeget (mellyel elindulva koproducereket kereshetnek majd), külön program – futamidő és elszámolási határidő stratégiát kell kidolgozni a filmes támogatások számára.

Igények és perspektívák

1. Szándékunkban áll felkérni a Bethlen Gábor Alapkezelő ZRT-t, hogy vállalja fel az erdélyi magyar filmgyártás támogatását.

a) Ennek érdekében, az első, és legfontosabb lépés, hogy az alkotók filmkészítési lehetőséghez jussanak. Ez elsősorban szelektív pályázati rendszeren keresztül valósítható meg. Számításaink szerint egy pár éven keresztül nyújtott, évi 150 – 200 millió HUF támogatás, megfelelőképpen elosztva, jelentős mértékben megerősítené az erdélyi filmgyártást.

Várható eredmények:

  1. Egyes alkotók olyan eredményeket érnek el, melyeknek köszönhetően sikeresen pályázhatnak majd úgy a román, mint a nemzetközi pályázati rendszerben.
  2. Megerősödik két-három filmgyártó produceri iroda, annyira, hogy sikeresen pályázhat majd a román és nemzetközi (Media Desk, Eurimage) finanszírozási rendszerben. Ha van megfelelő mértékű támogatás, a jelenleg filmet készítő egyesületeknek érdekük lesz átalakulniuk KFT-vé, és ha meg lehet élni filmgyártásból, olyanok is akadnak majd, akik producerré válnak.

b) A második, ugyancsak nagy jelentőségű lépés, ha egy szervezetet, mint pl. az Erdélyi Magyar Filmszövetséget, megbíznak, hogy normatív támogatásból létrehozzon egy filmes eszközparkot, illetve egy stúdiót, mely ezt az eszközparkot működteti. Ez 5 éven keresztül nyújtott évi 30 millió HUF támogatásból valósítható meg.  Megjegyzés: Figyelembe véve, hogy ismereteink szerint egy-egy kihelyezett TV stúdió (melynek legfőbb feladata a határon túli tudósítás volt), annak idején kb. 300 millió HUF-ból indult, ez az 5 év alatt összesen 150 millió HUF-ot jelentő összeg nem tűnik túl soknak.

Várható eredmények:

  1. Egy ilyen stúdió 5 év múlva, a bérmunkákból reményeink szerint el tudná tartani magát. Ennek a stúdiónak, többek közt azért van nagy jelentősége, mert munkát tudna nyújtani a Sapientia EMTE filmes szakán végző diákok közül azoknak, akik hangmérnökök, világosítók, technikusok, vágók, stb. szeretnének lenni.
  2. Egy ilyen stúdió hiánypótló lenne, ugyanis sem ilyen jellegű felszerelés, sem a fentebb említett filmes szakmák jelen pillanatban nem léteznek Erdélyben, és minden egyes produkcióhoz úgy a felszerelést, mint a szakembereket, Budapestről kell importálni. Illetve a leggyakrabban nincs erre pénz, ezért a filmek döntő többsége alacsony technikai színvonalon készül. Tehát, ha lenne egy ilyen stúdió, az jelentős mértékben csökkentené az egyes filmek gyártási költségeit. Ugyanakkor egy létező filmes infrastruktúra, vonzaná a külföldi produkciókat is – ugyanis Erdély igencsak vonzó filmforgatási helyszíneket tud biztosítani.
  3. Amennyiben egy ilyen stúdió egy közérdekű szervezet tulajdonában áll, mint pl. az Erdélyi Magyar Filmszövetség, akkor a szervezet kiírhat saját pályázatokat ingyenes felszerelés használatra, ami ugyancsak jelentős segítség az egyes erdélyi produkciók számára.
  4. Egy ilyen stúdió a Sapientia EMTE filmes szakát támogató háttérintézménnyé válhat – ugyanis a Sapientia EMTE filmes szaka még mindig nem rendelkezik megfelelő minőségű felszereléssel (mert az egyetemi rendszeren belül elég nehéz elfogadtatni, hogy miért kell egy adott szak annyira kiemelt támogatásban részesüljön a többihez képest, illetve az egyetemi rendszer a felszerelés gazdasági kihasználását is nehezíti).

2. Szándékunkban áll felkérni a NEFMI kulturális államtitkárát, hogy a filmgyártásra szánt minisztériumi keretösszegből évente legalább egy erdélyi egészestés játékfilmet vagy kreatív, fikciós elemeket is tartalmazó dokumentumfilmet, illetve legalább egy kisjátékfilmet vagy animációs filmet kiemelten támogasson.

3. Ilyen téren egyelőre az MNHH képviselőivel folytattunk egyeztetéseket, minek következtében az MNHH lehetővé tette, hogy határon túli magyarok is indulhassanak az MTVA pályázatain. A pályázati procedúra egyelőre még bonyolult és költséges a határon túli alkotók számára, de az MNHH részéről maximális jóindulatot tapasztalunk a problémák kiküszöbölésére.

A közeljövőben egyeztetni szándékozunk a Magyar Nemzeti Filmirodával, hogy az regisztrálja a határon túli magyar filmkészítő szervezeteket is. Ismereteink szerint ennek nincs jogi akadálya.

4. Szándékunkban áll felkérni az NKA vezetőségét, hogy továbbra se zárja ki pályázati rendszeréből a határon túli magyarokat, illetve a határon túli magyaroknak szánt támogatási rendszere kialakításakor, vegye figyelembe a határon túli filmes igényeket is. Javasolni szeretnénk, hogy az NKA elsősorban azokat a határon túli kezdeményezéseket támogassa, melyek képesek bevonni európai tőkét, ez a filmgyártás területén jelentős segítséget jelenthet pl. a Media Desk-es pályázatok esetében, ahol a Media Desk 5o%-ot ad előkészítésre vagy forgalmazásra, de be kell bizonyítani, hogy elköltődött a költségvetés másik fele is. Nos, az NKA ilyen esetekben nyújthatná pl. a költségvetés másik felét.

5. Tisztelettel kérjük a magyarországi filmgyártás finanszírozásáért felelős intézményeket, hogy pályázataikból ne zárják ki a határon túli magyar alkotókat, illetve, lehetőségeikhez mérten a határon túli filmgyártó intézményeket se.

6. Tisztelettel kérjük a Magyar államdelegációt, hogy egy esetleges Magyar – Román találkozó esetében, vegye be a megtárgyalandó kérdések közé a filmgyártás ügyét is. Ezek közül elsőrendű fontosságú a koprodukciós kedvezmények ügye (Megj.: Ilyen filmes egyezményt már Magyarország is, meg Románia is kötött már több országgal, csak éppen egymás közt nem kötöttek még). Illetve, az Erdélyi Magyar Filmszövetség tisztelettel kéri, hogy részt vehessen ezeken a tárgyalásokon.

Hozzászólás

*
*